A produkciós zene világa külön univerzum: filmek, sorozatok, reklámok, podcastok és minden audiovizuális tartalom mögött ott állnak azok a zenék, amelyek hangulatot, ritmust és érzelmet adnak a történetekhez. Az egyik legnagyobb elismerés ezen a területen a Production Music Awards, amelyet minden évben Londonban rendeznek meg. A díj presztízsét az adja, hogy a szakma legfontosabb szereplői döntenek a jelölésekről, és a díj önmagában a kreativitás, a professzionalizmus és a nemzetközi minőség bizonyítéka.

Idén különösen nagy öröm számunkra, hogy a Schubert Music Library, a Twelvetones kiadó közreműködésével, négy jelölést is bezsebelt – ezzel a magyar produkciós zene ismét bizonyította, hogy helye van a világ élvonalában.

A jelöltek és alkotóik

1.Rock kategória: James Cochrane – Outlaw (High Voltage Rock album, Twelvetones)

„Zeneszerző, producer és előadó vagyok, közel harminc év tapasztalattal. Klasszikus zongoristaként kezdtem, aztán a punk rock világába sodródtam. Az Outlaw című tracket egy (de lehet hogy több) film inspirálta, kemény, erőteljes és gyors zenét akartam, és végre belecsempészhettem egy régen tervezett többszólamú gitártémát is. A jelölés rengeteget jelent számomra: jólesik a szakma elismerése, és hálás vagyok Faltay Csabának és Stiedl Gusztávnak, amiért segítettek az albumot a végső formájába hozni.” – James Cochrane

Itt tudod meghallgatni a Outlaw-t!

2. Ambient / Minimalist kategória: Tallér Zsófia & Faltay Csaba – Northern Light (Luminescence of Winter album, Twelvetones Art Series)

„Hihetetlenül boldog vagyok, hogy a Schubert Music Library-ből két zenénk is bekerült a Production Music Awards idei jelöltjei közé. A Northern Light középpontjában egy szintetizátoron lebegő hegedűtéma áll, amely az eredeti változatban is így szólt, de most újra felvettük a hegedűt, amelyet Veér Csongor gyönyörűen ad elő. Az elektronikus rétegeket én adtam hozzá, így a darab a fagyos, mégis érzelemdús, északi fény túlvilági ragyogását idézi – mintha egy lélek üzenne a túlvilágról.” – Faltay Csaba

Itt tudod meghallgatni a Northern Light -t!

3. Ambient / Minimalist kategória: Tallér Zsófia & Faltay Csaba – Ascending Piano Cycles (Cycles album, Twelvetones Art Series)

„Két zongora párbeszédére épülő darab, amelyet akusztikus és elektronikus hangszerek egészítenek ki. Fokozatosan épül fel: ahogy a zongoramotívum egyre magasabbra emelkedik, új rétegek, a marimba pulzusa és az elektronikai elemek gazdagítják a hangképet. Az eredeti kompozíció csupán harminc másodperces vázlat volt, a fokozatosan emelkedő zongoraszólamot és a további hangszerelést én alakítottam ki, miközben Zsófia motívumai végig jelen vannak.

Számomra különösen fontos, hogy a produkciós zenének is van önálló díja, ráadásul ez az egyetlen ilyen elismerés Európában. Már önmagában felemelő és szinte szürreális élmény, hogy Nagy-Britanniában jelölnek zenei díjra, ráadásul idén Zsófia posztumusz művein keresztül. Ez minden elképzelésemet felülmúlja. Úgy érzem, ez a jelölés leginkább neki szól: az ő kivételes művészetét hallhatja most a világ új formában, én pedig közvetítőként segítek továbbvinni és megszólaltatni az örökségét.” – Faltay Csaba

Itt tudod meghallgatni az Ascending Piano Cycles -t!

4. Folk kategória: Manuel Dedonder & Santiago Dolan – Mountain Sky (Latin American Folk Cinema album, Twelvetones)

„Zenei producer és zeneszerző vagyok, saját stúdiót vezetek. A Mountain Sky Santiagóval közös improvizációkból született: gitárral és charangóval jammeltünk. Az első két réteget élőben vettük fel, majd ugyanebben a szellemben építettük tovább. Nagyon büszke vagyok a jelölésre, mert a munkánk általában csendben, a háttérben marad, és ritkán kerül reflektorfénybe.” – Manuel Dedonder

„Több mint tíz éve írok zenét rövidfilmekhez, nagyjátékfilmekhez és dokumentumfilmekhez, több stílusban, gyakran ötvözve a folklór és a filmzene hatásait. Nagy öröm volt Manuellel közösen dolgozni ezen az albumon. A Mountain Sky az első dal, amely egyben bemutatja az egész lemez nyelvezetét. Az improvizáción alapuló szerzői folyamat autentikus, hagyományos hangzást adott a zenének. A jelölésre nagyon büszkék vagyunk, mert megerősíti közös munkánk helyességét, és ráirányítja a figyelmet egy olyan stílusra, amely mindkettőnknek szívügye.” – Santiago Dolan

Itt tudod meghallgatni a Mountain Sky -t!

A díjátadó – Frissítés 2025.november 15-én

A Production Music Awards gálát 2025. november 14-én rendezték meg Londonban, az O2 Arénában. A díjátadón, amely a produkciós zene egyik legnagyobb eseménye, jelöltjeink ugyan nem váltották díjra a nevezéseket, mégis egy rendkívül inspiráló és ünnepi estét éltek át. Számunkra már maga a jelölés is hatalmas elismerés: a szakma legfontosabb szereplői emelték ki a Schubert Music Library és a Twelvetones munkáját, és ezzel zeneszerzőink nemzetközi szakmai megbecsülését. Büszkén tértünk haza, mivel kiderült, hogy a hazai produkciós zene a világ élvonalában van, és ezt a jövőben még erősebben szeretnénk képviselni.

Egy jól megválasztott zene nemcsak aláfest, hanem irányt ad a jelenetnek – meghatározza a hangulatot, erősíti az érzelmi hatást, sőt néha többet mond el, mint amit a képek vagy a párbeszédek önmagukban képesek lennének. A zene nemcsak kiegészíti a képi világot, sokszor épp az teremti meg a ritmust, az atmoszférát, vagy a történet mélyebb rétegeit.

Ezért is lehet annyira nehéz elkezdeni a zenei keresést. Ha nem tudod pontosan, milyen zene illene a jelenethez, könnyű elakadni a választásban.

De! Nem kell azonnal tudnod a stílust, a tempót vagy a hangszereket. Elég, ha először végiggondolsz néhány alapvető kérdést. Ezek irányt mutatnak, és segítenek abban, hogy később a keresés is sokkal célzottabb és sikeresebb legyen.

1. Mi legyen a zene szerepe?

Elsőként gondold végig, hogy a zenének kísérő vagy vezető szerepe lesz-e.

Ha narráció vagy párbeszéd is hallható a jelenetben, a zene többnyire háttérszereplő: diszkréten alátámasztja a képi világot, de nem nyomja el a szöveget. Ilyenkor az egyszerűbb hangszerelés, az ének nélküli felvételek, vagy a visszafogott dinamika a jó irány.

Ha viszont a zene a fő narratív elem – például nincs beszéd, vagy egy hangulati montázst készítesz – akkor érdemes karakteresebb zenét keresni: valamit, amiben van ív, építkezés, felismerhető dallam vagy markáns a hangzása.

Tipp: Ha már van egy zeneszám, amire azt mondod: „ilyesmi kéne”, akkor töltsd fel vagy linkeld be a Schubert Music Library keresőjébe, és ajánlunk hozzá hasonlókat.

2. Milyen érzést szeretnél közvetíteni?

A zene elsődleges ereje abban rejlik, hogy érzelmet közvetít. Mielőtt stílust vagy műfajt választasz, gondolj az érzelmi tónusra:

Lelkesedés? Izgalom? Csendes nosztalgia? Feszültség, bizonytalanság? Eufória, vagy inkább belső feszültség?

Ha ezekre van válaszod, a keresés is célirányosabb lesz: akár kulcsszavak alapján, akár a Schubert Music Library zenekeresőjében a Prompt Search funkcióval, ahol elég beírnod a hangulatot vagy a jelenetet szövegesen, és máris ajánlunk hozzá zenéket.

3. Hol és mikor játszódik a jelenet?

A helyszín és a korszak gyakran meghatározza, milyen zene illik az adott jelenethez. Egy alpesi faluban játszódó történet nyilván mást kíván, mint egy futurisztikus sci-fi, és a ’90-es évek világát sem lehet elmesélni egy mai trap aláfestéssel anélkül, hogy kilógjon a lóláb.

Néha egy stílusbeli tévedés nem is tűnik fel elsőre, mégis rontja az összhatást, az érzés valahogy nem lesz hiteles.

Tipp: Ha bizonytalan vagy, akkor egy általad ismert zene alapján is kereshetsz hasonlót, hiszen oldalunkon a mesterséges intelligencia alapú keresési funkciók segítségével tudunk ajánlani a kívánt stílushoz illő alternatívákat.

4. Kinek szól az audiovizuális projekted?

Gondold végig, hogy milyen közönséghez szól a tartalom. Az életkor, a kulturális háttér vagy az érdeklődési kör is befolyásolhatja, mit éreznek „hitelesnek” vagy „közelinek”.

Egy fiatal közönség gyakran nyitott a mai pop- vagy elektronikus stílusokra, míg egy idősebb nézőcsoport számára ezek idegenek lehetnek. A cél nem az, hogy mindenkinek tetsszen, hanem hogy azoknak szóljon, akikhez beszélsz.

5. Mitől lesz a zene valóban jó minőségű?

A zenének nemcsak az érzelmi, hanem a technikai minősége is számít. A jól kevert, gondosan hangszerelt felvételek nem véletlenül működnek jobban: hallatszik rajtuk a profizmus.

Élő hangszerek, emberi dinamika, valódi stúdiómunka – ezek az elemek különösen sokat számítanak filmzene, indie vagy rock műfajban. Ezért érdemes olyan zenetárból választani, ahol magas minőséget képviselő felvételek közül válogathatsz.

+1: Nem baj, ha nem tudod megfogalmazni. Segítünk kitalálni.

Nem kell zenei szerkesztőnek lenned ahhoz, hogy jó zenét válassz. Elég, ha van egy kép, egy érzés, egy hangulat, és egy zenekereső oldal, ami ebből kiindulva megtalálja a hozzá illő hangot.

Ezért is hasznos, hogy a Schubert Music Library-ben mostantól új, intelligens keresési funkciók is rendelkezésre állnak: már egy egyszerű leírás vagy zenei példa alapján is elindulhatsz. Próbáld ki! Lépj be a keresőoldalra, és kezdj egy jelenetleírással vagy egy inspiráló zenelinkkel.

Milyen út vezet a zenekari próbáktól a reklámzenéken át egy nemzetközi film zenei világáig? Faltay Csaba, a Schubert Music Library kreatív vezetője pontosan ezt az utat járta be – miközben zeneszerzőként, producerként és zenei supervisor szerepben is maradandót alkotott. Az interjúból kiderül, hogyan válik a stílusbeli sokszínűség és a dramaturgiai érzékenység egy-egy produkció titkos fegyverévé, és miért nem elég „csak egy jó zenét választani” a kép mellé. Szóba kerülnek az Angelina Jolie főszereplésével, hazánkban forgatott „Maria” című film kulisszatitkai, és az is, mitől több a Schubert Music Library, mint egy egyszerű produkciós zenei könyvtár. Beszélgetés szakmáról, szenvedélyről – és arról, hogyan válik egy hangzás karakterré.

Kezdjük az elején: hogyan indult a zenei pályafutásod? Mikor és hogyan fordultál az alkalmazott zene felé?

Gyerekkoromban kezdtem zongorázni, és már egészen fiatalon próbálkoztam kisebb darabok komponálásával. A zeneszerzés iránti komolyabb érdeklődés a gimnáziumi éveim alatt alakult ki, amikor zenekarban kezdtem játszani. Eleinte feldolgozásokat játszottunk, de hamarosan saját dalokat is írtunk. Az alkalmazott zene nem tudatos döntés, inkább egy adódó lehetőség volt, amivel éltem. Az első megbízásom talán egy reklámzene volt, amit a DDB ügynökség számára írtunk közösen.

Érdekes módon mind a zenekari indulásom, mind az alkalmazott zenei pályám egy személyhez kötődik: Istvánffy Zoltánhoz. Ő volt első zenekarom vezetője, gitáros-zeneszerzője, és mivel ő sokáig reklámügynökségeknél dolgozott, így rajta keresztül kaptam az első ilyen megbízásomat. Idővel rájöttem, hogy az a zene, amit én szívesen írok, nemigen talált itthon sem kiadóra, sem közönségre. Ugyanakkor mindig is vonzott a stílusok közötti kalandozás – az alkalmazott zene pedig pont ezt tette lehetővé számomra.

Ez az irány még inkább megerősödött bennem, amikor megismertem a feleségemet, a néhai Tallér Zsófiát, aki szerintem az ezredforduló egyik legjelentősebb zeneszerzője volt. Ő példaértékű módon építette egyszerre a koncerttermi és az alkalmazott zenei karrierjét – ez számomra is inspiráló volt.

Sokféle szerepben kipróbáltad magad – zeneszerzőként, producerként, kreatív vezetőként. Miben más az alkalmazott zene világa a színpadi vagy könnyűzenéhez képest?

Az alkalmazott zenében szinte mindig van egy megrendelő – legyen az rendező, koreográfus vagy reklámügynökség. A legtöbb esetben csapatmunkát kíván, és nem minden zeneszerző alkalmas erre. Ha valaki magának vagy a zenekarának, esetleg koncertre komponál, akkor általában saját döntései formálják a darabot. Az alkalmazott zenében azonban külső paraméterekhez kell igazodni, és ezek nem mindig a szerzőtől származnak.

Engem ez a fajta kihívás a mai napig inspirál. Az elmúlt években a minimál technótól a nagyzenekari darabokig sokféle műfajban dolgoztam – ez a sokszínűség számomra rendkívül izgalmas.

Az elmúlt években számos reklám, film és televíziós produkció zenei arculatát formáltad. Szerinted mi az a hozzáadott érték, amit te személyesen képviselsz ezekben a projektekben?

Elsősorban az ízlésem és a tapasztalatom. Egy alkotó ember ízlése mindig rányomja a bélyegét a végeredményre – bár ez az egyik olyan tényező, amiről a legtöbbet lehet vitatkozni. Egy munkát meg lehet ítélni szakmai szemmel – például, hogy mennyire felel meg a műfaji elvárásoknak –, de a végső kérdés mégis az, hogy működik-e. Lehet valami technikailag tökéletes, de ha nem rezonál a képpel vagy a nézőkkel, akkor nem lesz hatásos. Ezt a finom egyensúlyt érzem a legerősebb hozzájárulásomnak.

Dolgoztál a nemrég bemutatott Maria című filmen, zenei supervisor szerepben. Hogyan zajlott ez a munka, és milyen kihívásokat jelentett?

Egy ilyen projekt mindig szoros csapatmunkát igényel, ahol a forgatókönyv és a rendező víziója jelöli ki az alapirányt. A Maria különösen összetett feladat volt: a filmhez különböző zenéket kerestem, amelyekből végül operarészletek vagy háttérzenék lettek – bár voltak olyan darabok is, amelyek már eleve szerepeltek a forgatókönyvben.

A munkám egyik része zenei szakértői jellegű volt: például meghatároztam, hogy egy-egy jelenethez hány muzsikussal érdemes felvételt készíteni – figyelembe véve a hitelességet, a költségkeretet, és azt is, hogyan mutat majd mindez a vásznon. Például egy vonóskarnál ne legyen 16 brácsa, két hegedű és nyolc bőgő, miközben egyetlen cselló sem szerepel – ilyen aránytalanság előfordulhat, ha a statiszták kiosztása nem szakmai szempontok szerint történik.

A feladatomhoz tartozott a kották előkészítése, a felvételek szerkesztése, a zenei próbák tartása a színészekkel, és persze az egész folyamat koordinálása. Egy ilyen komplex munka rengetegféle készséget igényel – és legalább ennyire fontos annak felismerése is, hogy mikor kell szakemberhez fordulni. Például én nem vállaltam el a színésznők zenei korrepetálását a forgatás előtt – bár fiatalabb koromban egy ideig ezt is csináltam –, hanem megkerestem azt a kollégát, aki ebben a legjobb, és rábíztam ezt a feladatot, de a próbákon mindvégig személyesen ott voltam.

Az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy szinte az egész zenei anyagot újra kellett rögzíteni: úgy, hogy Maria Callas eredeti hangja megmaradjon, ugyanakkor a hangzás megfeleljen a mai, modern surround technikai követelményeknek. Ez precíz zenei és technikai munkát igényelt, és nagyfokú odafigyelést az eredeti stílus és a hitelesség megőrzésére.

Hogyan alakult ki a kapcsolatod a Schubert Music Library-vel, és mi motivált a csatlakozásra?

Sok éven át versenytársai voltunk egymásnak, de (Stiedl) Gusztávval mindketten éreztük, hogy a zenei felhasználás világa alapvetően megváltozott – a piac szinte teljesen az online platformokra helyeződött át. Ehhez a kihíváshoz pedig egyesített erőre volt szükség. A kisebb, lokális cégek egyre nehezebben tudnak versenyezni a globális szolgáltatókkal, és ezt belátva döntöttünk az egyesülés mellett.

Az együttműködésnek köszönhetően mentesülhettem a napi üzleti terhek alól, és sokkal több időt tudok a kreatív munkára fordítani.

Mi a jelenlegi szereped a Schubert Music Library-nál? Milyen feladatok tartoznak hozzád

Három katalógus szakmai irányítása tartozik hozzám – ez magában foglalja a koncepciók kidolgozását és a szerzőkkel való közös munkát is. Ezt különösen élvezem, mert egy nemzetközi szerzői csapattal dolgozunk együtt, ahol rengeteg különféle stílus és szerzői attitűd találkozik.

Most épp párhuzamosan dolgozom egy általam írt reklámzenei albumon, egy rocklemezen egy skót szerzővel, egy afrikai deep house projekten egy dél-afrikai producerrel, valamint egy nagyzenekari kiadványon egy angol zeneszerzővel. Van, akinek a komponálás során is adok útmutatást, másokat inkább a keverésnél vagy masterelésnél segítek, és vannak, akik teljesen kész albumokat adnak le, velük inkább koncepcionális kérdésekben dolgozunk együtt.

Emellett természetesen én magam is írok zenét, és a kapcsolattartás az ügyfelekkel továbbra is a feladataim közé tartozik – ez segít abban, hogy napi szinten benne maradjak a menedzsmentben.

A Schubert Music Library célja, hogy minőségi, könnyen elérhető alkalmazott zenét kínáljon filmeseknek, reklámosoknak, tartalomgyártóknak. Miben más ez a zenei könyvtár a nemzetközi versenytársakhoz képest?

Abban, hogy nálunk valódi zenei szakemberek segítik a felhasználókat a választásban. Nem győzöm hangsúlyozni: a zene képi dramaturgiába illesztése külön szakma. Nem elég csak „tetszés szerint” választani – érteni kell a zenéhez és annak működéséhez a képpel együtt.

A zene önálló dramaturgiával rendelkezik, és ezt tudatosan kell használni ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki a képi anyagból. Egyelőre ezt a komplex feladatot sem algoritmus, sem laikus nem tudja hatékonyan megoldani. A filmkészítés komoly befektetés – és mindig elszomorít, ha a zene, ami az egyik legfontosabb összetevő, nem kap elég figyelmet. Egy rosszul megválasztott zene az egész produkciót tönkreteheti, míg egy jó választás képes még a gyengébb képi anyagot is felemelni.

Ha visszatekintesz a pályádra, van olyan projekt vagy zenei pillanat, amit különösen meghatározónak tartasz?

Több is van. Például Binder Károly Retropolis című nagylemeze, amit Bruzsa Gáborral közösen hangszereltünk. Vagy a Bogármese balett Tallér Zsófival, amit Sárközi Gyula számára írtunk, és immár több mint húsz éve műsoron van. Meghatározó volt a Mózes, avagy a Tízparancsolat c. balett is, Markó Ivánnal – itt először kellett egy teljes kétfelvonásos balettet egyedül megírnom. És természetesen ide tartozik a Maria című film is, amely elindította a nemzetközi music supervisor karrieremet.

Végezetül: mit szeretnél, hogy a Schubert Music Library neve jelentsen a felhasználók számára egy-két, vagy akár öt év múlva?

Azt, hogy a Schubert Music Library egyet jelentsen a magas színvonalú szakmai munkával és a kiváló zenei kínálattal. Szeretném, ha minden zenei kérdésre nálunk találnának válaszokat – ha tudnák, hogy hozzánk mindig lehet fordulni, mert valódi értéket és hozzáértést kapnak.

Egy reklámfilm, egy sorozatepizód vagy épp egy podcast sosem „csak egy projekt”. Neked ez a munkád, a kreativitásod eredménye – ezért nem mindegy, milyen zene kerül alá, és főleg: milyen jogi háttérrel.

Sokan gondolják úgy, hogy ma már „gyerekjáték” zenét licenszelni: pár kattintás, online fizetés, letöltés – és kész is. De a valóság ennél egy kicsit árnyaltabb. Nem a kattintással van a baj, hanem azzal, ami mögötte (vagy inkább: mögüle) hiányzik.

Mi a Schubert Music Library-nél nemcsak zenét adunk, hanem jogi védelmet, szakmai támogatást és emberi jelenlétet. Mert hisszük, hogy a zene nemcsak inspirál – hanem felelősség is. És ezt nem bízzuk sablonokra.

1. A gyors megoldások ára

Nézzük a klasszikus forgatókönyvet: producerként időre dolgozol, zene kell, irány egy nemzetközi stock music oldal. Találsz egy tetszetőset, fizetsz, letöltöd, kapsz egy általános licenszet. Elsőre minden rendben.

De aztán jön a kérdés: „Ez most pontosan mire szól? És meddig? Hol használhatjuk? Kié a jog, ha a megrendelő később újravágja?” A sablonos szerződések pont ezeket nem válaszolják meg – vagy legalábbis nem elég világosan.

A kellemetlen része? A felelősség ilyenkor a tiéd. Még akkor is, ha jóhiszeműen jártál el.

2. Miért nem spóroljuk meg az adminisztrációt?

Nálunk minden zenefelhasználáshoz egyedi licencszerződés készül. Igen, ez kicsit több egyeztetés, egy-két e-mail oda-vissza – de pontosan ez garantálja, hogy amit kapsz, az valóban azt fedi le, amit használsz.

Nem általánosságokat ígérünk, hanem konkrétumokat:

• mire használhatod fel a zenét (pl. reklámfilm, tévéműsor, animáció, podcast, színházi előadás),
• milyen felületeken jelenhet meg (pl. csak YouTube? országos tévék? moziforgalmazás?),
• milyen országokban, milyen időtávra,
• és hogy ki jogosult használni – te, az ügyfeled, vagy épp egy alvállalkozó.

Ez a fajta precizitás nem adminisztratív szőrszálhasogatás, hanem garancia arra, hogy nem lesz baj később.

3. Emberi jelenlét – nem csak chatbotok és automata PDF-ek

Tudjuk, mit jelent az, hogy „sürgős”. Tudjuk, mit jelent az, amikor egy projekt az utolsó pillanatban változik. Ezért vagyunk mi is elérhetőek.

A Schubert Music Library nem egy távoli szerveren élő platform, hanem egy valós, magyar cég. Ha kérdésed van, nem support ticketet nyitsz, hanem konkrét emberekkel beszélsz, magyarul, ráadásul olyanokkal, akiknek kisujjában van a szakma, az hazai jogi és piaci viszonyok.

És nemcsak Magyarországon vagyunk jelen: Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában is van helyi csapatunk, így ha regionálisan tervezel kampányt, ott is segítünk eligazodni.

4. Nem sablonzenék és nem sablonmegoldások

A nagy nemzetközi oldalak jellemzően „csomagokban” gondolkodnak: megveszed a könyvtárzenét, kapsz egy jogi csomagot mellé, aztán: good luck. Nálunk ez máshogy van. Mi a projektedhez keresünk zenét, nem a zenéhez próbáljuk igazítani a projektedet.

Akár egy reklámról, akár egy egész TV-sorozatról, vagy egy fesztiválról van szó – olyan zenei licenszet állítunk össze, ami tényleg rád van szabva. Sőt: már a zeneválasztásban is segítünk, ha kéred. Mert ezt a részét is komolyan vesszük.

5. Mi nem csak produkciós zenéket „adunk el” – mi partnerek vagyunk

Nekünk nem az a célunk, hogy „eldobjunk” egy licenszet. Hanem hogy veled együtt biztosítsuk: a produkció zeneileg és jogilag is rendben legyen.

Ezért csak olyan zeneszerzőkkel és partner kiadókkal dolgozunk, akiket személyesen ismerünk. Nem töltjük fel ismeretlen szerzők zenéit automatán – mert mi is vállaljuk a felelősséget. Így tudjuk garantálni: ha valaki rákérdez a jogokra, tudjuk, kit, mit és hogyan képviselünk.

+1: Miért választanak minket újra és újra a kreatív szakemberek?

Mert mi értjük, hogy egy zenei döntés nem csak hangulati kérdés, hanem jogi, pénzügyi és szakmai biztonság is. Ezért mi nem a könnyebb utat választjuk, hanem azt, ami később is vállalható.

Ha te is így gondolkodsz, írj nekünk!

Nem sablont küldünk vissza. Hanem figyelmet, szakértelmet és egy megoldást, ami hosszú távon működik.