A „tetszik-nem tetszik” dilemmán túl

Az előző cikkünkben beszéltünk a vizuális zajról és arról, hogy a hang az utolsó kiaknázatlan versenyelőny a márkák kezében. De itt jön a leggyakoribb kérdés: Mégis hogyan lesz egy üzleti stratégiából vagy egy márka identitásából zenei arculat?

Sokan azt gondolják, a music branding annyiból áll, hogy leülünk egy stúdióban, és addig próbálgatjuk a dallamokat, amíg valami „fülbemászó” nem lesz. A valóságban a profi zenei arculattervezés nem az ihlettel kezdődik, hanem stratégiai workshoppal.

A fordítás művészete: marketingről zenei nyelvre

A legnagyobb kihívás, hogy a marketingvezetők és a zeneszerzők gyakran nem beszélik egymás nyelvét. Ha egy ügyfél azt mondja: „legyen a zene innovatív”, az egy zenésznek mást jelent, mint egy termékfejlesztőnek. A mi feladatunk a fordítás.

A közös munka során nem hangjegyekről beszélünk, hanem a márka személyiségjegyeit tesszük fel egy koordináta-rendszerre, hogy meghatározzuk a márka zenei karakterét.

Nézzünk két példát: Hogyan hangzik az „innováció” és a „biztonság” két teljesen eltérő iparági megközelítésben?

• 1. példa: „hightech” AI startup: Itt az innováció légies és könnyed. A hangzásvilág tiszta, magas frekvenciájú textúrákkal operál. Nem klasszikus hangszereket használunk, hanem „humanizált” digitális hangokat (puha pulzálás, nem éles sípolás). A ritmus áramló és gyors, ami az adatok sebességét és a jövőbe mutató rugalmasságot sugallja.
• 2. példa: országos bankhálózat: Itt az innováció nem lehet öncélú, annak „emberközelinek” és „stabilnak” kell maradnia. A zenei alapokat meleg tónusú, organikus hangszerek (például egy akusztikus zongora vagy mélyebb vonósok) adják, amelyek a bizalmat és a több évtizedes szakértelmet képviselik. Erre épülnek rá a finom, digitális hangjelek és egy egyenletes, magabiztos lüktetés, ami jelzi: a bank modern, érti a digitális világot, de vigyáz az értékeidre.

Esettanulmány: A „3 másodperces” birodalom

Gyakran kapjuk a kérdést: Megéri ennyit dolgozni egy 3 másodperces hanglogón (mnemonic)?

Nézzük meg a Netflix esetét. Az a bizonyos „ta-dum” nem véletlenül lett olyan, amilyen. A készítők egy olyan hangot kerestek, ami a moziterem izgalmát idézi fel az otthonunkban. Végül egy gyűrű koppanása és egy mély, drámai lüktetés adta ki azt a hangot, ami ma már világszerte egyet jelent a „minőségi szórakozással”. Ha ma becsukod a szemed és meghallod ezt a két puffanást, a retinádra ég a piros „N” betű – anélkül, hogy látnád a képernyőt.

A szubjektivitás vége

A tudatos zenei arculat legnagyobb ereje, hogy kiveszi a döntést az egyéni ízlés kezéből. Amikor egy döntéshozó véleményezi a zenei irányt, már nem azt kérdezi: „Tetszik ez nekem?”, hanem azt: „Ez a hang megfelel a korábban lefektetett stratégiánknak?”. A válasz pedig ott van a zenei arculati kézikönyvben.

Te tudod, milyen hangszerekből állna a céged zenei arculata?

A mai reklámpiacon a vizuális trendek jönnek-mennek, de a jól felépített zenei arculat évtizedekig képes hordozni egy márka értékeit. A cél nem csupán az, hogy a hirdetéseink ne legyenek némák, hanem az, hogy a márkánk hangja minden felületen – a TV-reklámtól a mobilapplikációig – egységes, hiteles és azonnal felismerhető legyen.

Ha szeretnéd tudni, hogyan fordítható le a te üzleti stratégiád a hangok nyelvére, akkor keress minket bizalommal, és beszélgessünk a márkád zenei jövőjéről!